Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás
Alpha Trust Insurance Kft. logó

JOGSZABÁLYI MEGFELELÉS:
KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Biztosítsa Cége Megfelelőségét a Frissített Kormányrendelet Szerint!

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet módosítása 2024. október 1-jén hatályba lépett, és új kötelezettségeket ró az ágazat szereplőire. A teljes megfelelés határideje: 2025. január 15.

Ez a jogszabályi változás immár kötelezővé teszi a megfelelő szakmai felelősségbiztosítás meglétét minden építőipari kivitelezést és műszaki tervezést végző cég számára.

Kikre vonatkozik a kötelezettség?

Minden építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végző vállalkozásnak és építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozásnak kötelező felelősségbiztosítást kötnie, amennyiben a szakmáját gyakorolni akarja.

Kivitelezői felelősségbiztosítás

Kivitelezők

Minden építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozásnak kötelező felelősségbiztosítást kell kötnie, amennyiben a szakmáját gyakorolni akarja.

A biztosításnak ki kell terjednie a kivitelezési tevékenységben okozott személyi sérüléses és dologi károkra, valamint a szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott károkra.

Tervezők

Minden építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végző vállalkozásnak kötelező felelősségbiztosítást kell kötnie, amennyiben a szakmáját gyakorolni akarja.

A tervezői felelősségbiztosítás védelmet nyújt a tervezési hibákból eredő károkra, amelyek a tervezési tevékenység során keletkezhetnek.

Tervezői felelősségbiztosítás

A Módosítás Lényege és a Fedezet Tartalma

A Kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy a felelősségbiztosításnak milyen károkra kell fedezetet nyújtania.

A Kivitelezői Felelősségbiztosítás

A kivitelezőnek az általa vállalt tevékenység körében okozott károk megtérítésére kell szerződést kötnie. A biztosításnak ki kell terjednie:

  • Személyi sérüléses és dologi károkra egyaránt.
  • Előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott károkra
  • Sérelemdíjakra (személyi sérüléses nem vagyoni sérelmek tekintetében).
  • A biztosított vállalkozóval munkaviszonyban álló személyek, illetve az alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

Jövedelemhatárok és Minimális Kártérítési Limitek

A jogszabály jövedelemhatárok (éves nettó árbevétel) alapján kategorizálja a kötelezetteket, és ezekhez rendel minimális kártérítési limiteket (káreseményenként és biztosítási időszakonként [évente]).

Kivitelezők esetében (ld. 21/D. §)

Éves Nettó Árbevétel (M Ft)Minimális Limit
(Biztosítási Eseményenként)
Minimális Limit
(Évente/Időszakonként)
100 millió forintig20 millió forint40 millió forint
100 és 500 millió forint között50 millió forint100 millió forint
500 és 2 milliárd forint között100 millió forint200 millió forint
2 és 10 milliárd forint között150 millió forint300 millió forint
10 milliárd forint felett200 millió forint400 millió forint

Tervezők esetében (ld. 15/H. §)

Éves Nettó Árbevétel (M Ft)Minimális Limit
(Biztosítási Eseményenként)
Minimális Limit
(Évente/Időszakonként)
< 20 M Ft10 millió forint20 millió forint
20 – 100 M Ft20 millió forint40 millió forint
100 – 1.000 M Ft50 millió forint100 millió forint
1.000 M Ft <100 millió forint200 millió forint

Mi történik, ha a vállalkozás nem felel meg?

A felelősségbiztosítás meglétét és díjrendezettségét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ellenőrzi.

A biztosítás hiányában, a fedezet megszűnése vagy a díj nem fizetése esetén a kötelezett vállalkozást felszólítják, szankcionálják, végső esetben pedig szakmája gyakorlásától való eltiltás is bekövetkezhet. A biztosító a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnéséről köteles tájékoztatni az MKIK-t.

A biztosítás megkötése és a fedezet igazolása kötvény és fedezetigazolás kiállításával történik, melyet a kamara felé kell bemutatni.

Ne kockáztassa vállalkozása működését! Kérjen időben ajánlatot!